Tiszta beszéd: a Jobbik és ami mögötte van eszt látni és olvasni!! küld tovább minden magyarnak.

Tiszta beszéd: a Jobbik és ami mögötte van eszt látni és olvasni!! küld tovább minden magyarnak

LÁZÁR GYÖRGY a szerző további cikkei A szélsőséges muzulmánok, a Jobbik és a Fidesz LIII. évfolyam 26. szám, 2009. június 26. nyomtatható verzió hír küldése Bookmark and Share Élet és Irodalom   Az iráni elnökválasztás botrányairól Wagner Péter írt Újabb négy év diktatúra? címmel (ÉS, 2009/25., június 19.). Az események fényében nem árt emlékezni rá: Amerikában feltűnést keltett, amikor Vona Gábor tavalyi, október 23-i ünnepi beszédében kijelentette: hogy a következő magyar választásokra Mahmud Ah­ma­di­ne­zsád iráni elnöktől kér megfi­gye­lőket, és az iráni Forradalmi Gár­da a Magyar Gárdával együtt fog őr­köd­ni a választás tisztaságának megőrzése felett. (A perzsa gárda egyébként már az elnökválasztás előtt közölte, hogy itt nem lesz semmilyen „bársonyos forradalom".) Persze az amerikai külügyminisztérium már régóta mondogatja azt, hogy az európai szélsőjobbot kapcsolatok fűzik a radikális muzulmán kormányokhoz; Iránt és Líbiát említik leggyakrabban.   Kevesen figyeltek fel viszont arra a hírre, hogy Vona Gábor 2003 februárjában Jemenbe utazott, s ott egy összarab konferencián mondott beszédet. Akkoriban Vona még a Fidesszel „egy zászló" alatt a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja is volt. Tudvalevő, hogy Jemenben megtűrik a terroristákat is, 2000-ben ott robbantották fel az amerikai USS Cole hadihajót; a merénylet tizenhét áldozatot követelt. Aztán 2007-ben az „egymástól elszakadt magyar és perzsa népek közelítésének céljával" Vona Gábor az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetével, Ali Reza Irvassal találkozott. (A német titkosszolgálat szerint az iráni külképviseleteket az iráni Forradalmi Gárda ellenőrzi, azt pedig az Egyesült Államok 1987 óta terrorszervezetként tartja nyilván.1) A Tehran Times március 9-i címlapján meg azt olvashattuk, hogy Morvai Krisztina lelkesen támogatja Ali Khámenei ajatollah nyilatkozatait.2 Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke úgy kommentálta a jogásznő iráni útját, hogy a Jobbikot képviselte egy nemzetközi, emberjogi konferencián. Nincs hír arról, hogy Morvai felemelte volna-e szavát azon iráni joggyakorlat ellen, hogy a házasságtörő asszonyokat halálra kövezik, viszont március 15-én már Budapesten éltette az irániak által pénzelt Hezbollahot, amelynek tevékenységét még az ENSZ is elítélte.  A kérdés persze az, hogy a politikai kapcsolatokon túl kap-e pénzt a Jobbik az irániaktól, és ha igen, mennyit. Hiszen a magyar szélsőjobb már 2000-ben is súlyos milliókat kapott a Közel-Keletről, igaz, akkor az azóta kivégzett iraki diktátortól, Szaddám Huszeintől. Király B. Izabella pártocskája, a Magyar Érdek 250 millió forintot zsebelt be, amikor 4,7 millió hordó olaj eladása után hordónként negyed dollár jutalékot utalt át nekik az iraki olajvállalat, a SOMO.3 Az Orbán-kormány tudott arról, hogy Király milliókat kap Szaddámtól, Martonyi János külügyminiszter egy parlamenti interpellációra válaszolva mégis kacsának minősítette a hírt, Demeter Ervin titokminiszter pedig megtagadta a vizsgálatot, noha Király két év alatt hússzor (!) járt az akkor már ENSZ-embargóval sújtott Irakban. Sajnálatos, hogy Mar­to­nyit és Demetert nem idézte meg az amerikai szenátus Coleman-bizottsága, mely 2005 májusában vizsgálta Szaddám pénzügyeit.  Minden jel arra mutat, hogy a magyar szélsőjobb kiterjedt kapcsolatokat ápol a muszlim szélsőségesekkel. A svéd illetőségű radioislam.org internetes portál is magyarul terjeszti Hitler Mein Kampfját. A portál többször is börtönre ítélt alapítója, a marokkói születésű Ahmed Rami nem beszél magyarul, és valószínűleg a svéd muzulmánok sem értik nyelvünket. Az angliai székhelyű Mathaba muszlim web­la­pon(www.mathaba.net) is a Jobbikot támogató írások jelennek meg. Olvashatunk itt arról, hogy Gyurcsány pöcegödröt csinált Magyarországból, meg hogy 56-os harcosok csatlakoztak a Magyar Gárdához. Nemrég megvádolták a magyar sajtót azzal, hogy Afrika-ellenes, mert kritikával illette Fekete Pákót (akinek Oludayo Olapite a valódi neve), miután Hitlert és Szálasit éltette egy videofelvételen.  A Mathaba hírügynökséget a londoni születésű Szondy Lajos István alapította, aki 1990-ben áttért az iszlám hitre, feladta ősi magyar nevét, és Adam Moussa Kingnek nevezte el magát. A Sunday Telegraph 2001-ben megírta róla, hogy az FBI szerint Bin Laden terrorcsoportjával áll kapcsolatban. Szondy perelt, a Telegraph helyesbített.4 Nem volt al-kaidás, az meg nem bűn, ha valaki dicsőiti Kadhafi líbiai diktátort. Az arab mathaba szó magyarul fészket jelent; a mozgalmat Líbia indította antiimperialista mozgalomként.  Egyébként a Jobbik külügyeit Füzessy Zoltán ma is Londonból intézi, aki szorosan együttműködik a Jobbik brit testvérpártjával, a BNP-vel (British National Party), utóbbiak meg - sajtóértesülések szerint - Líbiából kapnak anyagi támogatást.  Irán már 1935-ben szimpatizált a fasisztákkal. Az országot akkoriban Perzsiának hívták, de a Hitlert csodáló berlini perzsa nagykövet azt javasolta a sahnak, hogy változtassák meg az ország nevét Iránra (az árják földjére), ezzel is hangsúlyozva a perzsák és germánok ősi rokonságát. Ah­ma­di­ne­zsád 2006 áprilisában újra fölemlegette az árja eredetet, és levelet írt Merkel német kancellárnak, amelyben kifejtette, hogy a második világháború az árja faj elleni angolszász összeesküvés volt. Merkelt azonban nem hatották meg az iráni politikus történelmi fejtegetései, és Hitlerhez hasonlította Ahma­di­ne­zsá­dot.  Európai parlamenti párt ritkán támogat olyan csoportot, amely a szélsőséges iráni rezsimmel kokettál, de úgy látszik, Magyarország ebben is kivétel. A Magyar Gárda rendezvényein szónokolt Wittner Mária, akit még csak el sem távolítottak a Fidesz-frakcióból. Amikor a Gárda eskütételén kijelentette, hogy a „Sátán gyűlöl, uszít, de mi, keresztény emberek, szeretünk", sokan félreértették szófordulatát. Irán ugyanis az Egyesült Államokat titulálja évtizedek óta a „Nagy Sátánnak". A Fidesz vezetői számára tanulságos lehet George Galloway angol munkáspárti képviselő esete: miután kiderült róla, hogy szélsőséges muzulmánokkal szimpatizál, Tony Blair eltávolította a frakcióból. Galloway azóta is az angol parlamentben ül, de már mint a Respect nevű szélsőbaloldali pártocska képviselője. Kanadába viszont nem engedik be, mert a muszlim szélsőségesekkel tartott kapcsolatai biztonsági veszélyt jelentenek az ország számára, hiszen Kanada NATO-katonái Afganisztánban harcolnak.  De hát a Jobbik is azt az iráni rezsimet támogatja, amelyik afgán talibánokat fegyverez fel, akik meg éppenséggel az Afganisztánban szolgáló magyar NATO-katonákra lövöldöznek. A Fideszt az ilyesmi nem zavarja, együttműködési megállapodásokat köt a Jobbikkal, például 2006 augusztusában a szolnoki választások ürügyén. Jó lenne megtudni, hogy mit gondol minderről az amerikai Horváth János, a legidősebb fideszes honatya, nem is szólva Schöpflin Györgyről, aki angol állampolgár? Mert David Cameron, a brit konzervatívok vezére fasiszta gengsztereknek nevezte a Jobbik angol testvérpártját, és arra szólított fel, hogy a tisztességes angolok „házról házra" küzdjenek a BNP ellen. A brit toryknál nincs együttműködés az újfasisztákkal.  Ha a Fidesz nem akarja megkockáztatni Magyarország NATO-szövetségeseinek elidegenítését, akkor gyorsan és főleg látványosan meg kell tisztítaniuk pártjukat azoktól, akik úgy gondolják, hogy a Jobbik nem szélsőséges párt. Orbán Viktor hibázott, amikor 2007 novemberében Washingtonban, Tom Lantossal az oldalán, nem ítélte el a Gárdát. Emiatt ma már az amerikai politikusok a szélsőjobbal flörtölő pártnak tartják a Fideszt. Alcee Hastings floridai kongresszusi képviselő, aki egyébként afroamerikai, nemrég Londonban arról szónokolt, hogy fideszesek elképesztő módon együtt masíroznak a náci uniformisban feszítő Magyar Gárdával.5 Úgy tűnik, a Fidesz vezérkara is megszeppent, ma már nem merik Orbán Viktort Amerikába küldeni, helyette idén áprilisban Navracsics Tibor magyarázkodott Washingtonban. Volt miről, hiszen az amerikai külügyminisztérium ma már arra figyelmezteti a Magyarországra beutazókat: kerüljék a Magyar Gárdával való kapcsolatot, mivel azok tagjai bizonyos „származás és szexuális orientáció" esetében veszélyesek lehetnek.6 Ha a Fidesz nem számol le gyorsan és hatékonyan a Jobbikkal, nehéz lesz meggyőzniük a nagyvilágot arról, hogy a pártjuk politikai partnerségre érdemes.

Mik az Emberi Jogok? Ismerje meg őket most!

Mik az Emberi Jogok? Ismerje meg őket most!  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden cikkelyéről egy külön kisfilm készült.  A filmek megnézéshez kattintson a képekre.   
1. Mind szabadnak és egyenlőnek születtünk  Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései. Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni.  
2. Nincs megkülönböztetés  Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek.   
3. Az élethez való jog  Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen.  
4.Nincs rabszolgaság-sem a múltban, sem a jelenben  Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká.   
5. Nincs kínzás  Senkinek nincs joga bántani vagy kínozni minket.  
6.Mindannyiunknak egyenlő joga van a törvények használatához   Ugyanúgy ember vagyok, ahogy te!  
7. A törvény mindegyikünket megvédi  A törvény mindenki számára egyenlő. Mindegyikünkkel igazságosan kell bánni  
8. Igazságos bánásmód, tisztességes bíróságok  Mindegyikünk fordulhat segítségért a törvényhez, ha nem bánnak tisztességesen vele.  
9. Nincs jogtalan letartóztatás  Senkinek sincs joga megfelelő ok nélkül bebörtönözni és ott tartani minket, vagy elűzni minket saját hazánkból.   
10. A nyilvános tárgyaláshoz való jog  Ha valami miatt bíróság elé kerülünk, akkor jogunk van a nyilvános tárgyaláshoz, bíráinknak pedig pártatlanoknak kell maradniuk.   
11. Bünösségünk bebizonyításáig ártatlanok vagyunk  Senkit sem lehet felelőssé tenni valamiért, amig az rá nincs bizonyítva. Ha valaki azt mondja, hogy valami rosszat tettünk, akkor jogunk van bebizonyítani, hogy az nem igaz.   
12. A magánélethez való jog  Senkinek nem szabad a jó hírnevünket sérteni. Senki sem mehet be a lakásunkba, bonthatja fel a leveleinket vagy zaklathat minket vagy családunkat megfelelő ok nélkül.   
13. A mozgás szabadsága  Mindegyikünknek joga van oda menni a saját országában ahová akar, és kivánsága szerint utazni.  
14. A menedékjog  Ha attól tartunk, hogy a saját országunkban rosszul bánnak velünk, akkor jogunk van egy másik országba menekülni, ahol biztonságban lehetünk.   
15. A jog az állampolgársághoz.  Minegyikünknek joga van egy országhoz tartozni.   
16. A házasság és a család  Minden felnőttnek joga van akarata szerint megházasodni és családot alapítani. A férfiak és a nők mind a házasságban, mind azon kívűl azonos jogokkal rendelkeznek.   
17. A jog az ember saját dolgaihoz  Mindnekinek megvan a joga, hogy birtokoljon dolgokat vagy megossza őket másokkal. Senkinek sem szabad elvenni tőlünk a dolgainkat megfelelő ok nélkül.   
18. A gondolatszabadság  Mindegyikünknek joga van abban hinni, amiben akar, és akarata szerint megválasztani vagy megváltoztatni a vallását.  
19. A szólásszabadság  Mindegyikünknek megvan a joga, hogy kialakítsa a saját véleményét, hogy úgy gondolkodjon, ahogy akar, hogy kimondja, amit gondol, és megossza gondolatait másokkal.   
20. A gyülekezési szabadság  Mindegyikünknek joga van találkozni a barátaival, valamint békés eszközökkel együtt dolgozni a jogaink védelmében. Senki sem kényszeríthet arra, hogy akaratunk ellenére csatlakozzunk egy csoporthoz.   
21. A demokráciához való jog  Mindegyikünknek joga van részt venni az országunk irányításában. Minden felnöttnek lehetővé kell tenni, hogy maga válassza meg a saját vezetőit.   
22. A szociális biztonsághoz való jog  Mindegyikünknek joga van egy otthonhoz, amit megengedhet magának; gyógyszerekhez, oktatáshoz, gyermekgondozáshoz, a megélhetéséhez elegendő pénzhez, és betegsége vagy öregsége esetén orvosi ellátáshoz.  
23. A munkához való jog  Minden felnőttnek joga van munkát végezni, tisztességes munkabért kapni, és a szakszervezetekhez szabadon csatlakozni.  
24. A játékhoz való jog  Mindegyikünknk joga van a munka utáni kikapcsolódáshoz és pihenéshez  
25. Jog a szálláshoz és élelemhez  Mindegyikünknek joga van a jó élethez. Az anyák és gyerekek, az idősek, a munkanélküliek és rokkantak, valamint mindenki más jogosult arra, hogy gondoskodjanak róla.   
26. A tanuláshoz való jog  A tanulás egy jog. Az általános iskolának ingyenesnek kell lennie, ahol az Egyesült Nemzetekről és arról kellene tanulnunk, hogy miként boldoguljunk másokkal. A szüleinknek joguk van megválasztani, hogy mit tanuljunk.  
27. A kultúrális élethez való jog és a szerzői jog  A szerzői jogokra különleges törvények vonatkoznak, melyek a jogtalan sokszorosítás ellen védik a művészi alkotásokat és írásokat. Mindannyian rendelkezünk a joggal, hogy a magunk módján éljük az életünket és élvezzük azokat a dolgokat, amelyeket a művészetek, a tudomány és a tanulás nyújtani tudnak.   
28. Egy szabad és tisztességes világ  Országunkban és a világon mindenütt megfelelő rendnek kell uralkodnia ahhoz, hogy mindannyian élvezhessük jogainkat és szabadságunkat.  
29. Kötelességeink  Kötelezettségeink vannak mások iránt, és az ő jogaikat és szabadságukat is meg kell védenünk.    
30. Senki sem veheti el tőlünk ezeket a jogokat és a szabadságot.

Szeressük egymást gyerekek: De tényleg szeressük hát egymást...

láttam és ime egy sárga szinü ló és aki rajta ült annak a neve halál:

  

Cigány nő.

A legszebb nők a világon a cigány nők.