Karácsony.

Közeleg  már a Karácsony ,

Fogadd jókívánságom 
 

 Kívánok szépet , jót , békéset ,

Szeretettel teli Karácsonyi Ünnepet

Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket !

A tél átka.

Elszáll szívemből lassan minden élet És minden kis meleg. Ha még soká ily elhagyatva élek Oh, egy ily hosszú, sötét, kínos éjjel,
Míg felderül a reggel,
Reá gondolok kis, beteg fiamra, De sokszor könnyezek meg ne fagy még hazanem megyek.

A tél átka.

Borús napokban

Oh, minő bús, elborult napok, órák,
Nincs egy kicsinyke fény.
Elhágy a hit, a szeretet világa,
És elhágy a remény.
Múltamban nincs, mi földerítné lelkem,
Jelenben szenvedek.
Jövőmre, oh, e bús, sötét napokra
Gondolni sem merek.

A tél átka

Hát igen tüzelni kel hogy melegbe legyen a család! de ők valószínű hogy már nem fognak, kapnak egy jókora büntetést és ha aszt nem fizetik ki akkor néhány holnap vagy év börtön vár rájuk.

Jön a hideg tél.

Télen a második kenyerünk a tűzi fa, aztán még ehhez jön egy olcsó kályha.  jancsikályhát a TESCO-ban, extra akciósan 21.990-ért (persze máshol akció nélkül is ennyi). Kályhacsövet persze nem árulnak hozzá.  A 2 db szűkítő, 1 db 20 cm-es 120-as fekete vascső, 1 db 1 m-es fekete cső, 2 db fehér zománcozott könyök összesen 14.000  Ft. A vágót akác tűzifa mázsája 2500 Ft-ba kerül. Na ha ez megvan jöhet a hideg tél, Na de ha nincs meg akkor viszont baj van nagy baj!

Halottak napjára emlékezzünk!

Mély megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a parlamenti többség, minden korábbi szakmai érvelés és emberjogi tiltakozás ellenére, elfogadta a munkanélküli segélyre szorulók közmunkára és munkatáborokba kényszerítését lehetővé tevő törvényt. Hatékony térségfejlesztési projektek és a munkaerőpiacra való visszavezetést célzó, az érintettek képzését is magában foglaló, valóságos közmunkaprogramok nélkül ez az intézkedés teljesen nyilvánvalóan csak roma- és szegényellenes hecckampányként és az érintettek megalázását célzó, rendkívül káros és költséges akcióként értelmezhető. A törvénytervezettel kapcsolatos polémiában már minden fontos érv elhangzott, ezért – és mert itt nyilvánvalóan nem egy vitatható munkaerő-piaci intézkedéssel, hanem brutális rendészeti erőfitogtatással van dolgunk – nem látjuk értelmét annak, hogy ezeket a szakmai érveket most újra megismételjük. Azon túl, hogy szolidaritásunkat szeretnénk kinyilvánítani a törvény által megalázottakkal, szégyenkezésünknek kívánunk hangot adni, hogy mindez ebben az országban ismét megtörténhetett. Követeljük a törvény visszavonását, és felszólítjuk minden honfitársunkat, tiltakozásával juttassa kifejezésre, hogy ezt a szégyenletes törvényt a demokratikusan gondolkodók Magyarországa mélyen elítéli. Ladányi János szociológus, Szuhay Péter antropológus, Iványi Gábor lelkész, Vásárhelyi Mária szociológus, Kőszeg Ferenc publicista, Horváth Aladár polgárjogi vezető, Neményi Mária szociológus, Zolnay János szociológus, Matern Éva szociális munkás Budapest, 2011. július 14.

FELHiVÁS!

Kedves Barátaink! Október 23-a nemzeti ünnep. A magyarországi cigányság minden magyar szabadságküzdelemből kivette a részét, azoknak aktív résztvevője volt a történelem folyamán.
              Bár e tényt nem látjuk viszont a magyar történelemoktatásban, álláspontunk szerint nem csak jogunk, de kötelességünk is emlékezni a cigány áldozatokra, cigány hősökre is!   Szabó Ilonka 17 éves cigány lány a Corvin közi hősök egyike, akinek emléktáblájánál október 23.-án, délelőtt 10 órától, a Corvin közben megemlékező ünnepséget tartunk.  Kérjük, tarts velünk, és emlékezzünk közösen az 1956-os szabadságharc roma hőseire!  A civil szervezők: Molnár István Gábor Setét Jenő Radics Béla     C-PRESS

Nagyon szép és meg hattó.

Vajon minden embernek szíve helyén szív van?

Jaj, Istenem mit csináljak,Szaladjak-e vagy megálljak?Ha szaladok, agyon lőnek,Ha megállok, agyonvernek.

KÉRLEK OLVASSÁTOK EL !..Vajda Rozália Tudtuk, hogy a cigányokat is üldözik. A zsidók akkor már fogytán voltak, jöttek a cigányok. De senki sem szólt ellene, senki sem szólt ellene, hogy ezt nem szabad. Otthon kiabálták utánunk, hogy büdös cigány meg rohadt zsidó. Ilyen taknyos gyerekek. Itt, ahol a gyógyszertár van, volt egy üzlet. Zsidó volt az üzletvezető. Ez lehetett negyvenháromban. Két taknyos lánygyerek jött utánuk és énekelték: “egy rabbi, két rabbi....”. Köptek rá a küszöbére meg az ablakára. (...) Engem a vonaton kaptak el. Olyan tizenhat éves lehettem. Már ősz tájba’ volt ez, azt hittük vége a háborúnak. Ugye, se újság, se rádió, se semmi. Ki tárgyalt velünk, cigányokkal. Hát senki. Nem tudom már, Szombathelyre, vagy Körmendre mentem, levettek a vonatról, bevittek Körmendre, aztán meg Komáromba. A családom onnan tudta, hogy aki akkor két napig nem ment haza, arról lehetett tudni, hogy elvitték. (...) Három hétig voltam ott. Ott halt meg az unokatestvérem. Beteg volt, enni meg nem adtak. Nagy mocsok volt, se véce, se semmi. Az a sok ember, bűz volt mindenfelé. Mindenki ott végezte a dolgát, tisztálkodni nem lehetett. Aki meghalt nem ám eltemették! Volt egy olyan hídféle, azt megnyomták, oszt be a Dunába. Férfiak, nők, gyerekek egybe. Magyar katonák vigyáztak ránk, de akik letartóztatták az embereket, azok csendőrök voltak. (...) Nehezen teltek a napok. Csak vártuk az egyiket a másik után, hogy mikor ölnek meg. Hosszú volt egy nap. Olyan hosszú, mint most egy hónap. A saját rongyainkban voltunk. Naponta egyszer kaptunk enni délben. Akinek gyereke volt, kisebb nagyobb, ezeket megválogatták. Akinek nem volt gyereke, azokat vitték el. Marhavagonokkal szállították őket Komáromból tovább. Összegyűlt négy-ötezer ember, akkor szállítottak. Előtte való nap szállítottak, hogy én odakerültem. (...) Egy nap aztán kinyitották a kaput, és mondták: mindenki mehet. Mindenki elmehet haza. Oda, ahova tud. (...) Tudja, nem szeretek erről beszélni, meg már el is felejtettem sok mindent. Soha senki nem kérdezte, hogy mi volt velünk. Több, mint ötven év telt el, senki semmit nem mondott, meg nem kérdezett semmit. Hát most aztán legenda lesz. Raffael Ilona Negyvennégyben, mindenszentek napján jöttek értünk a csendőrök. tizenhat éves voltam. Öt családot vittek el. Mind a rokonaim voltak, a nagybátyáim. Azt mondták, cukorrépát szedni visznek Hatvanba. Nem mondták, hogy kivisznek minket Németországba, vagy valami. (...) Dachauba reggelig várnunk kellett. Vert minket a havas eső. Volt velünk olyan asszony is, akinek picije volt, még hónapos se. Verte azt is az eső, hó. Két ilyen pici is meghalt reggelre. Akkor kopaszra nyírtak mindenhonnan, ahol csak szőr volt, adtak ilyen fapacskert a lábunkra, meg egy vékony szoknyát és kabátot. Abban teleltünk ki. Reggelre feketekávét adtak minden nélkül. Ebédre krumplihajat. Vacsorára megint feketekávét. (...) Ott ütött ki a fej- és hastífusz a halottaktól. Abban haltak meg rengetegen. A hastífusz egy jó hét alatt kisöpörte a népet a lágerbul. Három nap alatt megölt majdnem mindenkit. Ha valaki meghalt, ki kellett vinni a fürdőbe. Csak másnap szállították el. Ha volt cigány halott, azt a cigánynak kellett kivinnie. Együtt voltunk, de ha halott volt, akkor a cigány vitte a cigányt, magyar a magyart. (...) (..) Kegyetlenek voltak. Reggel négykor ébresztő. Ha nem tudtál rögtön leugrani a priccsről, ütöttek-vertek. Volt olyan is, aki nem tudott már megmozdulni. Azt agyonverték. Abban a hidegben mezítláb kinn állni sellappelen. Mi, cigányok még jobban szokva voltunk a mezítlábhoz, de az úri nők lába elfagyott a hóba, mire bemehettünk. Sok asszonyt ütöttek agyon, mert odaszólt, hogy miért csináljátok ezt. (..) Rengeteg sokan próbálkoztak megszökni, de elkapták őket. Akkor kiállították az összes lágert, úgy mutatták, hogy meggyilkolják a próbálkozókat. Felakasztották vagy agyonlőtték. Vagy annyit verték, még meg nem halt. Ott csak asszonyok voltunk, de nem számított semmit. Meg volt vagy ötven gyerek. Ha az anyjukat kihajtották dolgozni, két nőt fogtak be, hogy éppen csak a szart türüljék fel alattuk. De hát szopós volt a legtöbb, sokszor volt olyan, mire hazatért az anyja, a gyerek már halott volt. Se enni, se szopni nem kaptak, nem törődtek velük. Rengeteg cigány gyerek halt meg. Azokból nem került egyetlen egy se haza. Ott haltak meg mind. Nem volt kegyelem. (..)

Cigány lány.

Nagyon jól esik nézegetni a gyerekeken az öltözéket, ma  már így nem öltöznek a gyerekek, a fiúk nadrágban a lányok egész ruhában vagy szoknyában.

Hibás festmény

Szép ez a festmény  csak van egy hibája! cigány lányok az oldalukra tették a kicsiket,

Régen volt már!

 
 Hely de régen jártam ilyen utcában, vas karikát görgetünk versenyeztünk, lyukban gomboztunk, akkoriban a cigány és a paraszt gyerekek  együtt játszottak, úri gyerekek külön. Régen volt már!

Cigány esküvő, a múltból.

Azért a régi időkben nem házasodtunk túl fiatalon!  mivé lesz a világ?

A dal szövege magyarul így hangzik: Zöld az erdő, zöld a hegy is A szerencse jön is, megy is Gondok kése húsunkba vág Képmutató lett a világ Egész világ ellenségünk Űzött tolvajokként élünk Nem loptunk mi csak egy szöget Krisztus vérző tenyeréből Isten, könyörülj meg nékünk Ne szenvedjen tovább népünk Megátkoztál, meg is vertél Örök csavargóvá tettél

Varázslatos tekinttetek,

Nem ismerem őket, de büszke vagyok rájuk, hogy miért? a tekintetük le nyűgöz engem.

Tessék az álló nő

Érdekes egyiniség,

 Igen érdekes! Több derékszögben is meg hajlott! fantasztikusak a nők!

Városi nő.

atok_es_szerelem_cimu_film_dalaibol/sirato

Szép és a történet is szomorú.

Cigánynak maradni,

Nem volt ez mindig így  a meg újuló kormányok a többre vágyó nép tönkre teszi a cigányságot.

Részeg nő hever az asztalon,

Azért vannak bátor nők! na egy ilyen eset után, már nem garantált hogy a férjétől eset teherbe a hölgyike,

Mert itt az ország békéjéről van szó. Annak az országnak a békéjéről, ahol születtem és ahol minden jel szerint el fognak temetni. Ahol a gyermekem nevelkedik, aki még védelemre szorul.

Ahol őseink cigánynak minősülő személyek voltak egykor. Ahol egy sötét korban üldözték, megölték őket.

Egy országról, ami mindennek ellenére a hazánk.

Nagy szavak: Egy országról amit szeretünk, mint a hazánkat és erre a szeretetre igyekszünk nevelni gyermekünket.

Vajon fog-e sikerülni.

Nekünk ez az egyetlen befektetésünk.

Hát azért ez így nem igazságos! de sokan aszt mondják a szerelem nem válogat, lehet van benne valami, ugye a képen is látni hogy egy fehér és egy barna bőrű pár egymásnak estek.

Húsvéti fáradságom.

Ők mind rám várnak húsvétkor!